Annie Shone. Igen, az. az,aki ott ll mr rk hosszat a szakad esben,csak arra vrva,hogy valami trtnjen vele. Nagy gondjai vannak; az iskolban llandan csfoljk,senki sem hagyja bkn. Egyszeren mindenkinek jobb, mint neki.
-Mirt,mirt pont n? - zokogott Annie. - Hogy lehet,hogy mindenkinek megvan mindene,kivve nekem??A legjobb ruhk,s legjobb telefonok...Az embereknek mr csak ez szmt??
De Annie,akrmit hitt is,ezttal nem volt egyedl. Az escseppek gyorsan,sietve hullottak ruhjra,mintha lekstk volna a vonatot. A fk,s bokrok levelei meg-megrezzentek,s ettl a lny gy rezte,hogy beszlnek hozz. Klnleges egy teremts volt Annie; sok mindenhez nem,de egy dologhoz rtett. Olyan kpessge volt,amely segtett neki elfeledtetni,hogy az iskolban hozz sem szlnak. Ez nem volt nevezhet ernek,st mg klnleges adottsgnak sem. Egyszeren csak llatok kztt rezte jl magt. Ez nem jelentette azt,hogy nem szeretett volna emberek kztt is lenni,de gy rezte,az llatok milliszor kedvesebbek az fajtrsaival szemben.
Az es lassan elllt,s a bokrok,valamint fk zrrensei is megszntek. Annie gyorsan elsietett az istllba,ahol rengeteg llatot tartottak. A lny nagyon szeretett velk foglalkozni; szabadidejben mindig ott volt velk. Lecsutakolta a lovakat,megfejte a kecskket,polta a kutyk bundjt,beszlgetett a macskkkal. s lm!Sokkal jobban megrtettk t,mint az emberek.
|